Az oktatási tárca közleményéből kiderül - ahogy azt az MTI megírta -, hogy középszinten a diákoknak Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre versét kellett összehasonlítaniuk, vagy Sánta Ferenc novellát elemezhettek, vagy azzal kapcsolatban fejthették ki érveiket, hogy az újféle médiák, az elektronikus adathordozók és a hagyományos könyvek milyen viszonyban állnak egymással: kiszorítósdi vagy együttélés-e a jövő útja. Emelt szinten Krúdy és Kosztolányi volt többek között a feladat.
A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi két részből áll.

Középszinten az első 60 percben egy szövegértési feladatsort kell megoldaniuk a vizsgázóknak, 40 pontért. Az idei szöveg Bécs kedvelt vendéglőiről, a turisták által is keresett "heurigerekről" szól. Az ironikus megjegyzésektől sem mentes szöveg a mai tömegturizmus és a régi, hangulatos kiskocsmák szembeállítására épült, de szólt a bécsi vendéglátás más történeti érdekességéről is. A feladatok a szövegben található és abból kikövetkeztethető kifejezések használatára éppúgy rákérdeztek, mint az írás hangnemére vagy az abban megjelenő történelmi személyek szerepére és eseményekre. Egy feladat a bekezdésekhez rendeltet címeket, egy másik a szöveg alapján táblázatba rendelteti az adatokat. Az utolsó feladat összegző: az olvasottak alapján érveket és ellenérveket kell gyűjteni ahhoz, hogy ez a szöveg alkalmas-e egy feltételezett bécsi kiránduláshoz kedvcsinálónak.

A második, szövegalkotási részben 3 különböző típusú feladatból az egyiket kellett 3 óra alatt kidolgoznia a maturandusnak. Ezzel 60 pontot lehet elérni.
Az első feladat érvelő típusú, idén arról szólt, hogy az újféle médiák, az elektronikus adathordozók és a hagyományos könyvek milyen viszonyban állnak egymással: kiszorítósdi vagy együttélés-e a jövő útja. A megoldás értékelésében nem az a kérdés, hogy a jelölt mi mellett foglal állást, hanem hogy milyen erős érvekkel támasztja alá mondanivalóját.

A műelemző típusú feladat Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novellája volt. Az ötvenes évek végén született alkotás egy kisfiúnak és egy kislánynak a felnőtteket imitáló közös játékát mutatja be, s amiből megismerhető a felnőtti világról alkotott képük.

Az összehasonlító elemzés két szerelmes verset állít egymás mellé: Csokonai Vitéz Mihály Az eleven rózsához és Ady Endre Meg akarlak tartani című verse között száz év telt el. Egy évszázad szerelemfelfogásbeli változásáról és a költői nyelvi megformáltságban is érzékelhető átalakulásról kell képet alkotnia a vizsgázónak a két vers összevetésekor. Az értelmezést segítő szempontok itt is szerepelnek a feladatlapon - áll a tárca anyagában.

Az emelt szintű írásbeli vizsga szintén 4 órás volt, itt a diák maga dönthette el, melyik feladattípusra mennyi időt fordít, viszont ezen a szinten a maximális pontszám eléréséhez valamennyi feladatot meg kell oldani.

A Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor 40 pontot ér. Idén Kosztolányi Marcus Aurelius című ódája állt a középpontban. A kérdések sora nyelvi, műfaji, stiláris érzékenységet mért, egy feladat pedig más költők költői szerepeiről kérdez.

A műelemzésért 25 pontot lehetett kapni: Krúdy Gyula A szerelmi bűvészinas című novellájában a hangnem kettősségének vizsgálatát állítja középpontba. A Reflektálás egy jelenségre feladatért, 20 pont járt. Idén arról kellett egy szöveg segítségével röviden értekezni, hogy történelmi és irodalmi szövegek miképpen különíthetők el - ha elkülöníthetők - egymástól.
A 15 pontos gyakorlati írásbeli egy fiktív honlapra vár hozzászólást arról, hogy az utcai feliratok angolosodása mit jelent, és milyen viszonyban áll a 2002 óta hatályos (és idézett) nyelvtörvénnyel.

Forrás: www. metro.hu